GyEPAz MTA Gyerekszegénység elleni Nemzeti Programot kidolgozó irodájának (GYEP iroda) munkatársai a program továbbfejlesztése és a „Legyen jobb a gyermekeknek” hosszú távú Nemzeti Stratégia jobb megvalósítása érdekében végzik a „Szécsényi alkalmazási kísérletet”, a program komplex alkalmazását a Nógrád megyei Szécsényi kistérségben.
A projekt az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus társfinaszírozásával valósul meg.
Címlap
Mezőcsáti kistérség - Endrefalva: Ahol a tanulás és a tanítás is öröm
2010 május 15. (szombat) 09:23

„A tanulás hatékonyabb, ha nyitottak vagyunk mindenre, ami
esetleg igaznak bizonyul" (Alison Gopnik)

A mezőcsáti kistérség pedagógusai a szécsényi kistérségbe, Endrefalvára látogattak 2010. május 14-én. Az óvodában, iskolában és a Csiri-Biri Gyerekházban gyűjtögettek életízű élményeket a Gyerekesély Program mindennapi csodáiról.

hirek_endrefalva

Bővebben...
 
Rövid helyzetkép a Szécsényi kistérségről
2010 április 29. (csütörtök) 06:39

„Egy, ami sajnos nem nagyon sikeredik, ez a munkahelyteremtés; de hát ez nem az egyedi problémánk, hanem ez a térségnek a sajátossága…” (Iskolaigazgató, Szécsényi kistérség, 2008.)

A Szécsényi kistérség az Észak-Magyarországi Régióban található. Nógrád megye legkisebb statisztikai-területfejlesztési térsége, amely a legújabb besorolás szerint1  nincs ugyan az ország lakosságának 10 százalékát kitevő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége között, de fejlettségi sorrendben a 35. legrosszabb helyzetű. A kistérség – foglalkoztatási, gazdasági, szociális, infrastrukturális és társadalmi indikátorok alapján kialakított – komplex mutatójának értéke 2,19 pont, amely jóval az átlag alatt marad (2,90 pont), ugyanakkor mindössze 0,2 ponttal magasabb, mint a 33 leghátrányosabb kistérség sorát záró lengyeltóti kistérség (2,17 pont). Kitekintve a kistérség határain túlra; mind a megye, mind a régió az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. A megyék rangsorában Nógrádnál csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén rendelkezik kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal.

1. ábra: A kedvezményezett kistérségek és a Szécsényi kistérség

1.ábra: A kedvezményezett kistérségek és a Szécsényi kistérség

Forrás: KSH, 2008.

A húszezer fős kistérség központja Szécsény város, amely 6359 fős népességével csak Rétságot előzi meg a hat nógrádi város sorában. A többi tizenkét község lakosságszáma 380 és 1900 fő között változik. Legkisebb az ófalujáról ismert Hollókő, legnépesebb a szintén a palóc centrumhoz tartozó Rimóc. A kistérség lakosságának ötöde gyerek (4088 fő), amely arány alig tér el a korcsoport országos arányától (19,3%).

1. tábla: A lakó-és az állandó népesség száma, a 0-17 évesek aránya a Szécsényi kistérség településein, 2008.

1. tábla: A lakó-és az állandó népesség száma, a 0-17 évesek aránya a Szécsényi kistérség településein, 2008.

Forrás: KSH (TEIR)

Kevés munka – nagy szegénység

Ahogy a megye egészében és a régió nagy részében, úgy a Szécsényi kistérségben is súlyos gond a foglalkoztatási lehetőségek szűkössége, a magas munkanélküliség. Mindez egyértelműen meghatározza az itt élők jövedelmi helyzetét, életkörülményeit. A Nógrád megyei, elsősorban Salgótarján környéki bányászat, nehéz- és könnyűipar a rendszerváltáskor összeomlott, melynek következtében ezt a vidéket az átlagosnál nagyobb mértékben érintette a strukturális munkanélküliség. A segéd-és betanított munkások – köztük sok cigány – hosszú évek, évtizedek óta nem találnak munkát, de a jobban képzettek munkaerőpiaci helyzete sem sokkal kedvezőbb. A térség kistelepülésein az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, a számottevő munkaerőt felszívni képes munkáltatók szinte teljesen hiányoznak. A kistérségi munkanélküliségi ráta (15-64 évesek) tartósan és jelentősen rosszabb az országos átlagnál. Amíg az országban a munkanélküliség mértéke 2002 és 2008 között alig 2 százalékot emelkedett, addig a Szécsényi kistérségben 6,5 százalékot: a munkanélküliségi ráta (15,2 százalék) közel kétszerese az országosnak (7,9 százalék). A foglalkoztatottság szintje 2002-2008 között 3 százalékot emelkedett, így 2008-ban (48,2 százalék) 8,5 százalékkal maradt el az országos rátától (56,7 százalék)2.  Sokat elmond a munkalehetőségek hiányáról az is, hogy 2008-ban a gyerekes családok harmadában (34,1 százalék) egyáltalán nem volt foglalkoztatott; ez a 2007-es országos aránynak (14,4 százalék) több mint kétszerese.

A szegénység alapvetően a rendszeres munkajövedelem hiánya miatt alakul ki. A kedvezőtlen foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok mellett nem meglepő, hogy a kistérségben élők jelentős része létbizonytalanságban él.  Egy 2008-as felmérés szerint a gyerekes családok 43,6 százalék él jövedelmi szegénységben, miközben 2007-ben az országos ráta 19 százalék volt. Ráadásul korábbi adatfelvételekkel összehasonlítva az látszik, hogy a Szécsényi kistérségben a szegénység mértéke az utóbbi években emelkedett (2004-ben a gyerekes családok 38,3, 2007-ben 40,4 százaléka volt szegény). Mindez nagymértékben meghatározza az életkörülményeket és életesélyeket: 2008-ban a családok közel negyedében fordult elő, hogy nem jutott elég pénz élelmiszerre, harmaduk (29,1 százalék) volt eladósodva, és mintegy tizedük (12,3 százalék) otthonában nem volt fürdőszoba.

A Szécsényi kistérség települései

A Szécsényi kistérség települései

Forrás: TEIR

 


1 A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek 2007. évi besorolása a 67/2007. (VI.28.) OGY-határozat és a 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. Törvény, illetve a 311/2007. (XI.17.) kormányhatározat alapján.

2 ÁFSZ és KSH adatok alapján.

 
A Szécsényi alkalmazási kísérlet alprogramjai
2010 április 19. (hétfő) 09:56

Korai képességgondozás, Biztos Kezdet Gyerekházak
BK gyerekházak működtetése, integrált koragyermekkorra irányuló fejlesztések előkészítése, a fogyatékos gyerekek korai fejlesztésének, óvodáztatási helyzetének javítása.

Közoktatási integráció, a közoktatás fejlesztése
Közoktatás-fejlesztési alprogram:  iskolai koordinátori háló, tanodák működtetése, iskolán belüli, tanórán kívüli programok és szolgáltatások, tantestületi továbbképzések, tanórán és a tanéven kívüli, oktatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.

Ifjúságfejlesztés
Ifjúsági alprogramok: lemorzsolódó fiatalok egyéni tervek alapján történő támogatása, ifjúsági klubok, ifjúsági programok.

Információs társadalom fejlesztése
IT alprogram: a digitális írástudás fejlesztése, IT-mentor hálózat működtetése, IT pontok fenntartása, működtetése.

Egészségesebb gyerekkor
Egészségügyi alprogram: rendszeres szűrések, az ellátásokhoz való hozzáférés javítása, közétkeztetés rendszerének fejlesztése, egészség- és környezettudatos magatartást elősegítő programok.

Szociális és közösségi munka
Egyéni és közösségi szociális munka megerősítése telepszerű lakókörzettel rendelkező településeken, adósságkezelés bevezetése és folyamatos kiterjesztése, képzések, szupervízió, pszichológiai tanácsadás, szociális szolgáltatások bővítése.

Szülők foglalkoztatásának elősegítése
A gyermekek jobb napközbeni ellátását szolgáló fejlesztések mellett a munkahelyteremtő projektek, megvalósíthatósági tanulmányok, üzleti tervek készítése, elsősorban a szövetkezetre támaszkodva.

Lakhatást javító szolgáltatások
A lakhatási helyzetet javító programok előkészítése.

Szociális gazdaság
A fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése.

 
Szociális gazdaság
2010 április 19. (hétfő) 09:32

A fenntarthatóság új formáinak kialakítása és a munkahelyteremtés érdekében szociális szövetkezet fejlesztése.

szocszov_illusztracioA szociális gazdaság, ezen belül a korszerű szociális szövetkezet lehetőségeit az ország nem használja ki. A szociális szövetkezet (külföldi példák figyelembevételével) üzleti szemlélettel működő, de nem a profit maximálásra, törekvő gazdasági egységek. Céljai között van a belépő tagok biztonságos megélhetése foglalkoztatáshoz kapcsoltan, a helyi szükségletek új módon való kielégítése, a demokratikus, közösségi gyakorlatok terjesztése.  Jelentős előkészületek történtek jó egy évig egy kistérségi szintű szociális szövetkezet megalakítása érdekében (számos helyi fórum, tagok toborzása, üzleti tervek kidolgozása, új hitel terméktípusok kidolgozása). 2009-ben megalakult egy kistérségi szociális szövetkezet eMulticoop Szociális Szövetkezet néven, amely  három (hulladékgyűjtő, IT és szövetkezetfejlesztés) üzletágat már elindított,  és 2009-ben sikeres évet zárt.

 
Lakhatást javító szolgáltatások
2010 április 19. (hétfő) 09:30

A lakhatási helyzetet javító programok előkészítése.

lakhatas_illusztracioA program komplexitásához hozzá tartozik a lakás és környezete, legalább annyi, hogy a család lakhatása valamennyire biztonságos legyen, és hogy a gyerekek társadalmilag elfogadható szintű lakásban és környezetben nőjenek fel. A kielégítetlen szükségletek jelentősek: 2008-ban a lakások 10 %-ában nem volt folyóvíz, 16 % volt zsúfolt,  25 %-a nem volt bekapcsolva a csatornahálózatba. A forráshiány súlyos akadálya annak, hogy a szisztematikus tervek készüljenek a szubstandard, komfort nélküli lakások javítására, illetve a leromlott környezetű településrészek rehabilitálására. Az EU új álláspontja, amely ilyen célokra is lehetővé teszi EU-s források elérését, remélhetőleg a továbbiakban segít e probléma kezelésében. Egyébként a helyzet és szükségletek felmérésén  túl a már említett adósságszolgálat és közösségi munkával kísért telep-program segítenek jelenleg a lakhatás javításában.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

9 / 13 oldal
Joomla extensions by Siteground Hosting